.trustno1
Sziringita krónikái - Bevezető
Valamikor, réges-régen, talán nem is ebben a galaxisban, létezett egy bolygó a nagy fényleves egy kietlen szegletében, melyet a körülötte lévő bolygótársai csak olyan néven illettek, mint az Elveszett. Ezen a bolygón volt egy picinyke ország, mely lakói egytől egyig úgy érezték, a saját személyes bajuk túlnőtt a galaxis szélén túl is. Lakói, a sziringek sem sejthették, hogy az ilyen szintű negativizmus a világ összes galaktikus seggfejét idevonzza majd.
Ennek az országnak neve Sziringita volt valamikor, és a krónikásai - akik személyes arroganciáján csak a saját problémájuk fájlalása mutat túl - is így emlegetik a mai napig. Mielőtt belevágnánk az egyes krónikások történeteinek elbeszéléseibe, érdemes egy picit utánajárni, hogy mégis mi okozza ennek az egyébként rendkívül tehetséges népnek a hatalmas szívfájdalmát. Tovább
~700 bejegyzés
Amikor az előző bejegyzést megírtam, elhatároztam, hogy visszatöltöm a 2009 előtti bejegyzéseket, ami cirka 700 régi írásomat jelentette volna. A hajnali események következtében ez nem fog megtörténni még egy darabig.
Változások
Vicces volt abba belegondolni, hogy a blog ma-holnap tölti be az 5. évfordulóját, és hogy azóta mennyi minden változott. Egy bejegyzes nem lenne elég ahhoz, hogy mindent össze tudjak foglalni.
Maga a rendszer rengeteg változáson ment keresztül, kinőtte magát, szakdolgozat lett belőle, s azóta a weben már vagy tucatnyi oldal fut általa, többek közt a rúna tábor szerepjátékos egyesület portálja is, vagy épp a tetoválóm galériája, a CHIC egyik project oldaláról nem is beszélve. Minden elmaradása, hiányossága ellenére büszke vagyok rá. Tovább
Gondoltam...
... írok erről a médiatörvényes marhaságról, ami ellen most az összes libsi tiltakozik, de igazából annyira jelentéktelennek érzem (magamra nézve) ezt az egészet, hogy inkább lefekszem aludni.Halott a magyar szerepjátékos élet?
A mai nap után egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy nem! A Cantinában mozdulni nem lehetett, és a 39, fejenként átlagosan 4-5 fős csapatból 19-et vissza is kellett mondani, hogy úgy ahogy elférjünk...
Beléptem a Klubba, és kb. elállt a lélegzetem...
Tükör
Tudjátok megszoktam, hogy reggel amikor a tükörbe nézek, egy őrült néz onnan vissza. Félelmetes, de megszokható látvány. Viszont hogy ez az őrült még vissza is mosolyogjon rám, idejét sem tudom mikor esett meg utoljára.Dead Space
Nem friss játék, nem is mostanában kezdtem el végigjátszani, ugyanakkor anno valamiért abbahagytam, s csak nemrég, a második rész csapta hírverésen fellelkesülve kezdtem újra.
A sztori szerint hősünk, Isaac Clark többedmagával siet az USG Ishimura bányászhajó segítségére, miután az vészjelzést adott le. Majd a játék első pár percében a csapat lemorzsolódik három főre, akik nagyrészt végig fognak kisérni a történet folyamán. Tovább
Bréking: Szétlőttük a Microsoft főoldalát!
A cím ellenére egy elég érdekes kis dolgot mutatnék be, melyet abszolút nem kell komolyan venni, ugyanakkor felettébb szórakoztató, sőt, még feszültség-levezetésnek sem rossz. De lássuk először a videót:
Miről is van szó?
Erik Andersson készített egy javascript alkalmazást, melyet egy az egyben be kell húznunk a könyvjelzőink közé. Ezek után ha ellátogatunk egy weboldalra, s miután az betöltődött, elég csak kiválasztanunk a "Kick Ass" című könyvjelzőt, és indulhat a móka.
Igazából az egész nem több, mint egy Asteroids klón, csak itt az aszteroidák maguk a HTML elemek, amiket szétlőve az oldal egyre üresebb lesz. Poénként még egy számlálót is kapunk az oldal jobb alsó sarkába. :)
Az alkalmazást itt találjátok: http://erkie.github.com/
Anthony Sheenard - A Főnix Ébredése
Régóta szemeztem már ezzel a kötettel, hisz el-el csípett kritikákból, baráti ajánlásokból ítélve nagyon ígéretesnek tünt, azonban csak nemrég, konkrétan másfél hete, hogy kezeim közé tudtam venni.
Akik régebb óta olvasnak, és olvasták a blog korábbi változatát is, azok tudják, hogy mekkora rajongással tudok lenni azon könyvek, filmek, zenék felé, melyek elnyerték a tetszésemet. Kivételesen megpróbálok eltérni ettől. Tovább
Parties
Az elkövetkezendő pár hónapban több party is lesz, mely figyelemre tarthat számot, köztük csak azt a három legfontosabbat emelném ki, amin biztosan ott leszek:
- 2010.10.09 - Black Sun Empire @ Diesel Club
- 2010.12.10 - Pendulum @ Studio
- 2011.01.15 - John B @ DPU
További érdekesség, és talán némileg sajnálatos is, hogy Október 22-én, a "Sequence Disaster" party keretein belül bezárja kapuit a Diesel Club.
Ezeken kívül remélhetőleg hamarosan lesz újra Neorave is.
Epic Win
Igazából az az egy bajom volt mindig a különböző "Getting things done" programokkal, hogy már maga az az idő, amit rászánok arra, hogy feltöltsem, karban tartsam a tennivalókat, elfecsérelt időnek tűnik. Hova tovább, semmi izgalmas nincs benne, ráadásul, ha véletlen megcsúszol valamelyikkel, akkor menthetetlenül ott fog villogni az arcodba az "Overdue!" felirat.
Aztán egy idő után eljut az ember oda, hogy már meg se nyitja ezeket a szarokat, sőt, egyenest küldi a szemétbe az egészet. Tovább
The Expendables
Nem bírtam kivárni, hogy moziban láthassam ezt a filmet, és itt most el is küldhetném a kurva anyjukba a hazai forgalmazókat... Minden hulladékra van pénz, csak egy igazi tökös, fröcsögős, klasszikus akciófilmre nincs, ami ráadásul külföldön kitünően teljesít a pénztáraknál.
Valljuk be, igazán jó, és vérbeli akciófilm már nagyon nagyon rég került a nyílvánosság elé, mostanában mindenhonnan a vámpírok folynak, és az elkefélt adaptációk folynak (lásd, Prince of Persia, melyről ugyancsak lesz bejegyzés). Tovább
Dark Nebula 1 - 2
Nem titok, mindig is imádtam játszani. Manapság ez sajnos nagyrészt leredukálódott a vonaton történő iPhone tapizásban, de ez talán nem is baj. Az már sokkal inkább, hogy mostanában egyre több olyan játék jelenik meg iPhone-ra, ami szó szerint odaláncol a telefon elé...
Ilyen a Dark Nebula első és második része is.
Alapvetően mindkét rész egy nagyon egyszerű sémára épül, a telefon mozgásérzékelőjét kihasználva, a létező összes irányba történő döntögetés közben a körformájú robotot át kell vinni az akadályokon, szűk, kanyargós, fal nélküli útvonalakon. Tovább
Less CSS
Van ez a "Less CSS" nevezetű kezdeményezés, amiről én elhiszem, hogy jó, meg innovatív, meg picit olyan, mintha fejlesztenél, tényleg... De az ég szerelmére, ne kelljen már ehhez egy külön fordítót futtatnom, ami majd előállítja a végleges CSS kódot...
Meg kell tanulni CSS-t írni, normálisan, nem pedig ilyen hulladékokat, kvázi pótcselekvéseket használni.
Iron Man 2
Az első rész szerintem -és a kritikusok szerint is- szinte tökéletes lett. Akár írhatnám azt is, hogy az eddig készült képregény-adaptációk között ott a helye a legutóbbi két Batman mellett. Tökéletesen felvette a laza stílust, semmi erőlködés nem látszott rajta, úgy volt jó, ahogy azt a vászonra álmodták. Tovább
Az elmúlt időszakról, és arról, hogy ugyan miért nem írok mostanában...
Volt egy -részben- rossz döntésem, még a tavalyi év legvégén, amely döntésemmel kvázi újra beálltam a mókuskerékbe. Valójában az igát húzó öszvért is említhetném példaként. A döntés ugyan hozott egy nagyon jó barátságot, de cserébe kért kemény 5 hónapnyi lélekvesztést, és fékevesztett süketelést arról, hogy valójában mi a tuti...
Ezek elviselhetetlensége ugyancsak hozott pár ősz hajszálat. Hovatovább, a kreativitásom, és a produktivitásom is kárát látta, és bizony a magánéletem is.
Egy nagy adag felismerés kellett ahhoz, hogy elszánjam magam, és változtassak a dolgokon. Elég szar volt rájönni, hogy gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet élem át, mint anno Mercenary, volt kollégám, csak kisebb keretek között. Pedig Isten látja lelkem, én megpróbáltam mindent, hogy máshogy alakuljanak a dolgok...
Mostanra kezdem kb összeszedni magam, igyekszem az elhúzódó projecteket lezárni, és megpróbálni végre újra valami maradandót alkotni. Szerencsére a régi gépezet még működik, csak némi olaj kell itt-ott, hogy ne nyikorogjanak a kerekek...
És a tanulság: Fanatikusokkal többet soha! Legyen az bármelyik csoportból való, soha!
Nem helyénvaló
Nincs ez így rendben, nagyon nincs. De akkor is muszáj kiírnom magamból a dolgokat, mert különben megörülök...
Kibaszottúl hibásnak érzem magam, és nem is értem, hogy érthettük ennyire félre a dolgokat, ha egyátalán félreértettük. Sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni, sajnálom, hogy nem tudtunk többet beszélni, és sajnálom, hogy még most sem tudok ott lenni, pedig ott lenne a helyem, köztetek...
All powers to the engine!
Pontokba szedve:
- Ha már a sokadik ügyfél mondja, hogy jó dizájner vagyok, az jelent valamit?
- Valójában aki nem ért velem egyet, az tehet egy szívességet...
És ezzel a bejegyzéssel a blog visszaáll a 2008-as állapotra, ami annyit jelent, hogy, lesz tartalom is, és lesz tartalom mindenféléről is, és konkrétan teszek arra, hogy ha valakinek valami nem tetszik.
Mint a régi szép időkben!